39., befejező rész

/ http://www.youtube.com/watch?v=y6Zbjv_WNBk /

Hát itt vagyok a pályán és vége. Véget ért egy álom, ami annyira édes volt. Körülöttem minden
annyira csöndes a boxokból halk motozás hallatszik, míg én végighaladok előttük. Megállok
egy-egy pillanatra és felidézek néhány szép emléket, ami mindig a tudatomba őrzök majd. Ez volt életem legnehezebb és legszebb időszaka is egyben. A sok nehézség ellenére mindig volt
mellettem egy kitartó csapat, akik csak értem dolgoztak, akikkel együtt lehetett nevetni a
katasztrófális versenyek után, és akik velem együtt harcoltak a győzelemért. Ha akartam sem
kívánhattam volna a Draconál jobb kezdést. Meghatározó pontja lesz az egész életemnek ezt
már most érzem.
Miközben végigsétáltam a boxutcán a szellő gyengéden fújni kezdett, a könnyeim szabadjára
engedve hullottak a szemeimből. Kiengedtem a hajamat és a szembeálltam a széllel. Nem érzem
már ennek a világnak a lüktetését és sodrását, de tudom, hogy az itt megismert emberekre
örökké számíthatok majd. És ha messze is sodor minket az élet, ők mindig a hátam mögött
állnak majd segítve a célom elérésében
A rajtrácshoz érkezve felnéztem a lámpára, egy pillanatra eszembe jutott a mai verseny. Ezt
követően az első futamom is. Elmosolyodtam lassan, de a könnyeim még mindig nem száradtak
fel az arcomról. Nem száradhattak, hiszen mindig új gyűlt a szemeimben. Leguggoltam és óvatosan megérintettem a negyedik hely felfestést, ahonnan indulhattam ma. Végighúztam az ujjaimat a vonalon, a kezem alatt éreztem a meleg aszfaltot, amelyen pár órája még én versenyezhettem.
Tudtam jól, hogy ide jövőre már csak vendégként térhetek vissza. Véget egy álmom, hogy
helyet adjon egy másiknak, de mégis annyira fájó. Annyi mindent éltem itt át a hétvégék során.
Talán az összes létező érzés végigsöpört rajtam ezeken az pályákon, miközben megpróbáltam a
legjobbat kihozni magamból, de ennek most vége. El kell szakadnom a Renault szériától és
folytatnom kell az utamat egy másik kihívás felé.
- Nem mondom, hogy viszlát! - Suttogtam magam elé, miközben felegyenesedtem és visszaindultam a taxim irányába. Lezárva eddigi életem kapuját, félve ám boldogan nézve az új célok felé.

Vége