Néhány kép a csapatról

Szijasztok!

Hoztam nektek néhány képet Kitti GP2-s csapatáról, hogy el tudjátok Őket képzelni.
Szerepelni fognak majd a soron következő részekben, ám előreláthatóan egyiküknek
sem lesz meghatározó szerepe a történetben.

Alfonso de Orleans
(csapatfőnök)

Chris Vietoris
(csapattárs)

Sebastien
(Kitti mérnöke)

Charles Marcland
(Chris mérnöke)

Andre Mendes
(Kitti egyik szerelője)


Kitti autója

1. rész

Szijasztok!
Nos itt az első rész, amellyel Noncsinak szeretnék nagyon boldog szülinapot kívánni! Remélem mindenkinek tetszeni fog és sokan olvassátok majd! A következő rész egy hét múlva várható. Ez leginkább annak köszönhető, mert holt szezon van most az autóversenyek terén, így fokozatosan tudom nektek a részeket hozni.
Puszi, Kathy

A meleg víz nagy cseppekben gördült le a testemen, megfosztva az álom minden apró darabkájától. Még csak hajnali ötöt mutat az óra, de én már az zuhanyfülke hideg kövén próbálok életet lehelni magamba. Egy kemény nap vár elkezdésre.
Tegnap még csak a kötelező, ám tét nélküli programok sora, ma már az edzés és az időmérő áll előttem.
Egy törölközőt csavarva magam köré állok a tükör elé. Barna hajam, ami a hónapok alatt igen csak megnőtt, hullámokban omlik a vállamra. A szemeimből tükröződik a fáradság és a kűzdeni vágyás egyelegye, az átvirrasztott éjszaka minden órája fellelhető az alattuk lévő sötét karikákban.
Sosem keltem még fel ilyen korán egy pénteki napon sem és sosem aludtam talán ennyire keveset. Ez a hétvége minden eddiginál fontosabb számomra. Most dől el hanyadik leszek a bajnoki listán és mennyire fogja immáron bírni a csigolyám a megterhelést.
Az elmúlt két hétben nagyon sokat javult, már kevésbé fájt és többet tudtam vele edzeni is, de még mindig nem tökéletes. Ezt azonban ki kell tudjam verni a fejemből, amíg a pályán vagyok. Ott csak én és az autóm létezünk, senki és semmi más. Ott nincsenek gondok és nincsenek átvirrasztott éjszakák, csak a versenyzés és a szabadság.

Ezen a reggelen szinte rekord sebesség alatt tudtam elkészülődni, még hajnali hat sem volt, de én már a táskába dobáltam be az ásványvizes üvegeket, a napszemüvegemet és néhány magazint, amelyek közül a legtöbb pletyka lap volt. Már éppen indultam volna, mikor meghallottam a halk kopogást az ajtómon.
A piros-sárga hátizsákot a vállamra kapva indultam el a hang forrása felé.
- Sebastien! - Néztem nagy szemekkel az előttem álló mérnökömre. Általában Ő már jóval előbb kint szokott lenni a pályán, gyakorlatilag mikor felkelek, Ő már kint figyeli a munkálatokat. - Valami gond van?
- Charles elkérte az autómat, mert a pilótája nélküle indult el... megint. Ki tudsz vinni? - Nézett rám kérlelő tekintettel. Chris, a csapattársam mostanában egyre többet enged meg magának. Eddig sem volt kevés önbizalma, annak ellenére persze, hogy a bajnokságban a legjobb tizet sem közelíti meg, de mostanra már senkire sem volt tekintettel.
- Persze, összefogom a hajam és indulhatunk! - Ütögettem meg Seb vállát és már indultam is a fürdő felé.
- Remélem nem abban a pólóban akarsz jönni! - Kiáltott utánam. Nos igen, még mindig rendszeresen megfeledkezem róla, hogy ebben a kategórában csapat egyenruhába kell a pályára érkezni és abban is kell távozni. Ezért is van nagy segítségemre a mérnököm, aki mindig figyelmeztet az ilyen apróságokra.
- Elfelejtettem! - Vettem le a fürdő fogasáról egy piros, szponzori lógokkal teli zsúfolt pólót, amelynek oldalán kát sárga csík volt található. Ha az előző egyenruhámat rondának találtam, erre már szavak sem voltak. Nagyon feldobott voltam minden egyes alkalommal, mikor magamra kellett húznom ezt az ócsmányságot. - Kész vagyok, mehetünk!
- Rendben! Vezethetek?
- Nem! - Ráztam meg a fejemet. - Most szereztem meg a jogsim, hagy élvezzem.
- Nem véletlenül húztak meg annyiszor a vizsgákon.
- Nem tehetek róla, hogy nem értékelték a helyzetmegoldó képességem. - Egy autóversenyzőnek nem olyan egyszerű megszereznie személy gépkocsira a vezetői engedélyt, mint az első hallásra tűnik. Nem mehetsz túl gyorsan, nem előzheted meg az embereket, és be kell tartanod minden egyes ostoba táblát.
Itt nem figyelmeztetést kapsz egy-egy hiba után, hanem kérdés nélkül meghúznak. Nem védekezhetsz azzal, hogy nem sokkal lépted át a sebesség határt - ami esetemben legalább 30 km/h volt - és azzal sem, hogy nem vetted észre az előtted haladókat. Ez persze nem is baj, csak hosszadalmas az út, minek végén egy vadi új Renault vár rád teljesen ingyen.

A szállodánk, amlyben rajtunk kivül az F1-es Renault, valamint egy másik GP2-s csapat is megszállt viszonylag közel volt a pályához, azonban mi okulva a mögöttünk álló versenyhétvégékből jóval hamarabb elindultunk. Okosan tettük. A fél órás útat egy óra alatt tudtuk csak teljesíteni és ezt is kisutcákat használva, valamint jónéhány előzési technikát alkalmazva, amelyek során Sebastien a kapaszkodóba, valamint a biztonsági övébe görcsösen fogódzkodva rettegett.
- Nem értem hogyan dolgozhatsz versenygépek között, mikor már 100-nál kiabálsz! - Ráztam a fejem, miközben a padockban a boxunk felé igyekeztünk. Mit ne mondjak, nekünk jóval kevesebb hely állt rendelkezésünkre, mint a világ klasszis F1-es pilótáknak, akik a pálya háromnegyedéd birtokukba vehették.
- Nem akarom, hogy megöld magad a futam előtt. - Rázta a fejét. - Nem tudom hogyan kaphattál jogsit, de kérvényezem, hogy minnél előbb bevonják. Hamilton biztonságosabban vezet nálad.
- Ez nem igaz! - Néztem rá durcásan. - Engem még nem büntettek meg. De ha ennyire szeretnél szólok Chrisnek, Ő biztosan szívesen elhoz.
- Ne nevettes! - Léptünk be a box hátsó bejáratán. - Chrisszel azóta nem beszélsz mióta először találkoztatok a teszteken.
- Ez a jó kapcsolatunk alapja! - Nevettem el magam és a számomra fentartott székre telepedtem, ahol már várt a reggeli kávém. Imádom a szerelőimet.

Harc nélkül nincs győzelem - Bevezető

Szijasztok!
Pontosan fél éve fejeztem be a Padlógáz című fanfictionömet és most itt a "folytatás". Valójában úgy szeretném alakítani az új történetemet, hogy a Padlógáz nélkül is értelmezhető legyen. Itt is fel fognak majd tűnni természetesen WSR-es, valamint GP2-s pilóták, de a Forma-1 fogja a legnagyobb szerepet kapni.
Jó szórakozást!
Kathy
U.I.: Az első rész január 20.-án várható. Nem tudom mennyire gyakran tudok majd részeket hozni, de kommenteket várok!



Kitti Thomas egy nehéz természetű makacs és akaratos 18 éves magyar származású lány. Két éve még gondolni sem merte volna, hogy egy vidám délután teljesen felforgathatja az életét. Mindössze háromszor ült gokartban, a barátnőjével Fédrával együtt, mikor a pálya tulajdonosa elküldte őket egy Nemzetközi Gokart versenyre Angliába. A férfi akkor még nem is sejtette mennyire megváltoztatja majd a lányok életet. Leginkább Kittiét, akit a Word Series by Renault egyik csapata leigazolt a versenyt követően. Az International Draco Racing vezetése sokszor nem értett egyet a lány önfejű és felelőtlen viselkedésével, a teljesítménye alapján viszont kénytelenek voltak megtűrni a csapatban. A beilleszkedésben leginkább Marco Barba, a spanyol nemzetiségű csapattársa segítette a fiatal tehetséget. Ő szoktatta bele a versenyek világába és
szerettette is meg vele azokat. Azonban a két pilóta sorsa két irányba ágazott.

Míg Marco az F3 Open kategóriába folytathatta tovább, addig Kittit a szezon végeztével leigazolta egy nagy multú GP2-s csapat, a Fat Burner Racing Engineering. Ebben menedzsere, idősebbik Nelson Piquet támogatta, aki nagy tehetséget vélt felfedezni a nehezen kezelhető lányban. Kitti magántanuló lett és minden szabadidejét lekötötte az angol nyelv, valamint a GP2-s szabályok magolása, miközben tesztekre járt és próbált beillszkedni az új csapatába. Tudta, hogy tökéletesnek kell lennie a pályán és egyáltalán nincs hibalehetősége nőként ebben a kategóriában. A félelmei nem voltak alaptalanok.

Amint megkezddődött az év minden összeomlani látszott körülötte. Albert Costa, a lány szintén autóversenyző barátja a tesztjei során súlyos kézsérülést szenvedett. Kitti minden szabad percét vele töltötte, hogy amennyire csak tudja, segítse a felépülését. Ingázott Magyarország, Spanyolország és az aktuális versenyek helyszínei között. Mindeközben Fédra, a lakótársa és egyben legjobb barátnője bejelentette, hogy nem tudja fizetni az albérlet költségeit és kiköltözött a lakásból. Nem csak a magánéletben érkezett el a bizonyos mélypont. A pályán súlyos előitéletekbe ütközött, mint a történelem első női GP2-s pilótája. Senki sem hitte el, hogy valóban a tehetsége juttata idáig. A csapata felkérte, hogy mindenben segítse a német csapattársát, a mezőny tagjai pedig összesúgtak a háta mögött.
Kilátástalannak tűnt a helyzete, de tudta jól, hogy ilyen könnyen nem szabad feladnia. Legnagyobb meglepetésére Max, az egykori csapatfőnöke segítette ebben a leginkább. A balszerencsék sorozata pedig, mint egy rossz álom kezdtek szétfoszlani a szemei előtt, mikoris Törökországban sikerült felállni a dobogó legfelső fokára.

Ám, mint tudjuk semmi sem tart örökké. A jó dolgokat mindig követnie kell valami rossz eseménynek, vagy események sorozatának, hogy megtanuljuk értékelni, amit a Sorstól kapunk.

Mikor már minden tökéletesnek látszott, mintha kihúzták volna Kitti alól a talajt. Albert ellátogatott a belgiumi hétvégéjére és szakított a lánnyal, aki képtelen volt egyik napról a másikra feldolgozni a hírt. Tudta, hogy a srác egy idő után többet akar belőle, és azzal is tisztában volt, hogy a távkapcsolat meg fogja majd őket viselni, de nem hitte, hogy mindez pár hónap leforgása alatt.
Érezte, hogy nem fog tudni elvonatkoztatni ettől, de mégis beült az autójába és megpróbálta a legjobbat kihozva magából versenyezni a bajnoki címért, amelyre igazán esélyes volt. Nem sikerült. Néhány kör elteltével a falba csapódott és onnan egyenes út vezetett a kórházba. A csigolyája és a bordái is megsérültek, a menedzsere pedig nem akarta, hogy ott legyen a következő verseny hétvégehelyszínén. Kitti azonban harcolni szeretett volna, nem akarta másnak ajándékozni a bajnoki címét. Két hétre a balesete után megannyi kétséggel és elszántsággal az olaszországi pálya rajtrácsán várta a futam kezdetét, mindenki legnagyobb döbbenetére.

A fiatal pilóta mára már csak rossz emlékként gondol vissza ezen eseményekre, valamint a mögötte álló mozgalmas szezonra, amelynek végétől még két futam választja el. Rengeteg tapasztalattal érkezik Abu Dhabiba, a szezonzáró futamok helyszínére, amely nem csak a vezetés terén, hanem a sajtóval, valamint a rajongókkal kiépített kapcsolat és az autóval kapcsolatos tapasztalatokban is megnyilvánulnak. Mindennél és mindenkinél eltökéltebbnek érzi magát és
tudja jól, ha valahol, akkor itt mutathatja meg igazán mi is lakozik benne.