23. rész

A ring boxutcájában álldogáltunk néhány szerelőmmel. Imádok velük lógni, olyan beszólásaik
vannak és megértik, hogy nem vagyok jó angolból, úgyhogy ha kell még mozdulatokkal is
rásegítenek a vicc kedvéért. Jelenleg csak hárman voltunk, a többieknek Fred csak később
engedte kivenni a szünetüket, mondván hogy ne legyünk minden percben egymás nyakába,
és hogy valakinek dolgozni is kéne. Már kezd olyan lenni, mint Max, ami nagyon nem tetszik.
- Nézzétek! - Szűkítette össze a szemét Lob. A tekintetem követte az övét és rögtön rájöttem
mit akar.
- Luca! - Sziszegtem.
- Majom a cirkuszban! - Tette hozzá Carlos.
- Ő sose kerül be a cirkuszba. A nagyba nem, maradnia kell a vándorral. - Mondta tovább a kis farkas. Ugyanis Lob neve a spanyol lobo, vagyis farkas szóból ered. Mindenki így hívja, de nekem annál sokkal különlegesebb, minthogy úgy hívjam, ahogyan a többiek, ezért megszabadítottam egy o-tól. Sajnos már nem sokáig élvezhetjük a társaságát, 2 hét múlva Ő már a Torro Rosso csapatnál fogja a kerekeket cserélgetni Jaime autóján, amire nagyon büszke, nekem attól még hiányozni fog.
- De nyakon önteném egy üveg vízzel, ha nem rúgnának ki érte. - Ábrándozott Carlos.
- Én megcsinálom! - Mondtam egy perc múlva egy fél literes palackot bámulva.
- Mi? - Kérdezték egyszerre.
- Fogadás! - Válaszoltam ördögien. Ezt a szót tanultam meg elsőként, ahogy idejöttem. Itt mindenki fogad, szinte mindenre. Esik-e a futamon, kell-e kereket cserélni, Lipe felszed-e új csajt vagy összejön a barátnőjével huszadjára. Amire csak lehetett. Így nekem is gyorsan be kellett illeszkednem, amibe Mucho segített. Hogy miért hívják Muchonak a srácot? Mert állítólag volt egy időszaka, mikor minden főnévhez ezt a jelzőt rakta. Olyan lehetett, mint Juan a Haverozással, de Ő vele ellentétben úgy látszik kinőtte és már csak a neve jelzi, hogy valaha csinálta. És mi volt a fogadás témája? Szerinte nem mertem egy ESDM számot /http://www.youtube.com/watch?v=yhP1_pGXynI&feature=related/ végigénekelni a box előtt, szerintem pedig simán. Meg is tettem, Ő pedig kísért gitárral és ezt Szujóék rögzítették is. Végül csak egy Kindert nyertem vele, de azóta már pénzben is játszunk, meg még sok minden másban.
- Oké! - Fogott velem kezet Carlos. Én egyszerűen megragadtam a vizes flakont és mikor Luca nem figyelt, nyakon öntöttem vele. Majd futás, a fiúk meg röhögve utánam.

- Ez aztán... - Kezdett bele röhögéstől elfullott hanggal Lob.
- Láttátok az arcát? - Folytatta Carlos, mert képtelenség volt, hogy a Kis farkasnak sikerüljön
befejeznie a mondatát. Akkor viszont valami nagyon kellemetlent pillantottam meg a hátuk mögött
és nem volt egyedül. Luca állt ott vizes hajjal, már amennyi van neki, ugyanis körívesen nől már
csak neki és vizes polóval. Mellette pedig az én drága csapatfönököm, Max foglalt helyet, az Ő
megszokott piros árnyalatába.
- Az irodámba! - Mennydörögte és hirtelen elég rossz előérzetem támadt, ahogy a fiúknak is.
Magukra mutattak, mire Marco mérnöke vicsorogva bólintott és mi lehajtott fejjel indultunk a
kivégzésre. A fej tartás nehogy azt higgyétek, hogy a bűnbánatnak volt a jele. A frászt! Csak
ezzel lepleztük a röhögő görcsünket, de a boxutcában így is nagy feltűnést keltettünk a saját
és a többi csapat között is, akik végignézték a történteket. Egy csomó ember nevetett és egy
még halkan meg is jegyezte, hogy szépen csináltam. "Mindig meglep, hogy Luca mekkora
népszerűségnek örvend." Persze a megfürdetett képe is elkezdett pirosodni, Maxnak a dühtől,
neki a szégyentől. Én hülye még meg is sajnáltam, miközben Ő mindenkit csak kihasznál és
ugráltat.

- Intézem a csapat jövőjét, a támogatókat és mire jövök vissza? Luca, kezében a bőröndjével
vizesen áll a box előtt. - Járkált fel-alá az egyik kamionban elhelyezett szobában Max, ami
ki volt nevezve az irodájának. Sokkal inkább volt egy tárgyaló, de ez most lényegtelen. - Hol
van Fred? Carlos! Hívd ide azonnal. Ti pedig addig elmesélnétek, hogy mi történt? - "Az nehézkes lesz, mert még mindig fuldoklok a röhögéstől, hála ennek az idiótának mellettem. Nem elég, hogy látom Lucat vizesen dideregve, még imitálja is az arcát. Elmebeteg!"
- Hát... - Kezdtem bele, de beigazolódott a félelmem és kitört belőlem a fékezhetetlen kacagás,
ami csak rontott a helyzetemen.
- Kitti! Ezt ilyen viccesnek találod? - Szólt bele pökhendien Luca. - Mi lesz mikor megfázom
és Marco majd autó nélkül marad? - "Kap egy normális mérnököt. De ezt most nem mondhatom!"
- Öhm... - "Nah megint egy értelmes mondat, ügyes vagy. Ha így haladok talán még az igen-nemig is eljutok... Ha lesz még rá lehetőségem... nem biztos." Ebben a pillanatban lépett be az ajtón Fred, de sajnos neki se volt valami jó színe. "Dívatba jött a piros? Remélemneki csak melege van." Hát a szemében nem ezt láttam és eszembe jutott hányszor veszekdett miattam Max-szel, ami megrémisztett. Az is felrémlett, mikor a csapatfőnököm az angliai edzés után azt mondta, hogy még egy húzásom van. Hát ezt itt és most eljátszottam végleg.